A kis 4 éves fekete spániel labrador keverék a Liget kedvence volt. Tulajdonosa, a nyugdíjas tanárnő nyaralni járt ki a telekre és telente látogatni több mint barátját. Az év többi részében a szomszédokra volt bízva. Rendkívül szelíd és barátságos kutya volt, mindenkit a bizalmába fogadott. A közeli gyermekes anyukáknak program volt őt látogatni és simogatni. Füles kifinomult érzékkel tudott kedves lenni és ott megje­lenni, ahol szeretetre vágynak. Napját a szo­ciális otthonban kezdte és kurta farkának csóválásával, különösen csillogó szemeivel felvidította a megtört idős emberek lelkét és néhány zsebben kicsempészett finom falat eltüntetése után folytatta karitatív útját az egyedül élő nyugdíjasokhoz. A legtöbb helyen nyitott kapu várta, hiszen majdnem percre pontosan megjelent. Derűsen beszél­getett minden társra vágyóval, türelmesen megvárta, amíg a cicák végeznek a falatozás­sal, hogy kinyalhassa a tányért.